„Önön áll, vagy bukik, hogy változtat-e a jelenlegi helyzetén, de ha nem kezd bele, sajnos nem tudhatja”
– Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„A sejtjeidben érzed a vibrálást, ez már nem is a sportról szól, / halálos küzdelem, egy önmagát demonstráló, faltól falig metafora, / mennyi eszközzel baszkodtál, hogy kifejezd magad”
– Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„Visszarettent biztosnak hitt tényeitől, miközben még kapaszkodott beléjük, és akkor sokáig felmászós meg lezuhanós álmai voltak éjszakánként” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„és ha átitatja a hétköznapokat a közönyösség / az megoldás lesz majd minden bajra” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„Ám a kilencvenes évek délszláv háborús atmoszférája, más-más gócpontokkal, mára visszatért, a gyerekek az iskolákban valószínűleg ismét szúróeszközt rántanak elő, egymást a falhoz basszák, talán szimulálva is a háborús helyzetet, megnevezve, falra festve és megszurkálva, agyonlőve a számukra démoni ellenséget” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„Paktum az ördöggel, miszerint birtokolhatja saját életét, de milyen áron” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„A karácsonyi nagy bevásárlás előtt állt, vissza kellett hát zökkenie a mindennapokba, de ezek már az ünnepek előtti mindennapok voltak.” – Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„A metafizika halálával saját életedben / Már többé nem vagy úgy jelen.”
– Tinkó Máté írja a Feketemosót.

„üres szemed hiány / üres szemed börtön / ismertelek ismeretlen / hazugságba ringatsz / hazugságod töltöm”
– Tinkó Máté írja a Feketemosót.