Értik a rettegést a szembogarak / mögötti utcán félnek attól, / hogy a ráncok mélyén a bőrben / üres igazságok, élhetetlen / szeretetek támasztják majd a testet.
Kategória: csak a hálózati kiadásban
Magyari Gábor: Vadaskert – regényrészlet (online megjelenés)
„[Ü]gyes fiú vagy, pityesz, még a végén viszed valamire, csak legközelebb rúgd is be a tizenegyest, ahogyan én tettem.”
Benyó Tamás versei (online megjelenés)
„Pókhoz hasonlítottam, most pedig látom, / én vagyok, aki hálót sző a születés / és a halál közé”
Romana Petri: Elmagyarázom (Ti spiego) regényrészlet (online megjelenés)
„Az utóbbi napokban leginkább csak egy dolgot kérdezgettem magamtól, azt kérdezgettem, mit akarsz tőlem valójában. És miért most, miért pont most, amikor ekkora távolság választ el minket.”
Szabolcsi Viktória: Perseidák (online megjelenés)
„A hegek / szaggatott vonala az égboltra / húzott szögesdrót. A víz bőre / fekete, dermedt. Se tengeri /
szörny, se hős nem hörög föl, /
bokáján csak a csönd / nyelvcsapásai.”
Benkő Imola Orsolya: A piros keret (online megjelenés)
„Nem úgy, mint apám, aki a bányában dolgozott, a csille mellől nyugdíjazták. Az orosz fogságból hazagyalogolt, és egyenesen a bányába ment. Jobb az életem, mint az övé?”
Heverdle Réka versei (online megjelenés)
„Tollaim közt átsüvít a menetszél, /
mint Tibor bácsi haján, / ha a kocsmából decemberben jön haza. /
Spiccbe feszítem a lábaimat, / hogy max. pontot kapjak a zsűritől az ugrásra”
Benkő Imola Orsolya: Egymásra írom (online megjelenés)
„Ha jön hozzánk egy-egy híres író bácsi, aki itt is alszik, esetleg egy költőnő kávézni, őket is leülteti anyám mellém, hogy gyakorolják velem az írást.”
Benyó Tamás versei (online megjelenés)
„Maga sem tudta, pihen, vagy dolgozik, / mialatt a képernyő villódzó fénye táncolt / a szemében”
Magyar Bogi: Tündércsalád (online megjelenés)
„[E]lnyomta Lackó dörmögő hangja a kintet, tündérekről és koboldokról mesélt, mi meg visítoztunk, és én mindig úgy éreztem, igazat mond.”
