Komán Attila: Str Romaniței nr 7. (online megjelenés)

Asszem létezik egy univerzum

Asszed léteznek csillagrendszerek benne

Aszisszük létezik egy Naprendszer benne

Asziszitek létezik egy Föld nevű bolygó benne

Asziszem léteznek rajta kontinensek

Aszisszük van egy Európa nevű

Asziszem van egy Románia nevű ország benne

Benne egy város Brassó névvel románul Brașov németül Kronstadt

Van abban egy Romaniței nevű utcácska a Noua nevű negyedben

A korábban kizárólag üdülőnegyedként funkcionáló negyedben

Van ott egy ház a hetes szám alatt az egyik első ház ami megépült abban a negyedben

Tulajdonképpen villa ez semmi kevesebb

Ami a korabeli CFR román vasút  igazgatójának épült

Hogy tudjon ott pihizni szegény és tudja ott eldugni a törvénytelen gyermekét anyjával együtt

Lehet hogy nem is így volt

Ki tudja

És egyáltalán kit érdekel

De megépült ott az a villa erkélykorlátján öntött vasmintákkal virágok levelek és egyéb ilyenek

Udvarán szőlő volt hombárjaiban búza és

falának maltercsücsörékein huncutul kacsintott vissza a délutáni napfény

Ez már túlzás ez már csak az én asszociációm az én emlékhabarásom

A csendnek az üvöltöző lázadása bennem

Nem biztos hogy mindenkinek huncutul kacsintottak vissza a délutáni napfényben azok a maltercsücskök

Az eldugott szeretőnek például lehet hogy ellenségesek voltak undokak és rosszmájúak

Lehet hogy csak nekem kacsintottak amikor a kapuban álltam

Ott álltam a kapu előtt az öntöttvasbeton kapu előtt

Mert a kapu is ugyanabból és ugyanúgy volt mint az erkély korlátja

Ott álltam a növényi minták előtt és amúgy is a kapuban álltam

Védtem a bátyám lövéseit fociőrület és délutáni fény és vetődések és nekem akkor a maltercsücskök huncutul mosolyogtak vissza és a gyerekkor végtelenségét ígérték és persze hazudtak bazdmeg de mégsem és mégis és mégsem de ez már a történés későbbi újraírásainak a hatása

Mert ott és akkor nekem tényleg mosolyogtak azok a maltercsücskök

És a soppban levő óriási vedrek amikben töröbúza volt

Amiről nekem csak később derült ki hogy törökbúza és hogy amúgy kukoricának is mondják

Mert nagyapám mindig töröbúzának mondta k nélkül

És én csak azt nem értettem hogy mivel és hogy törik meg ha egyszer töröbúza

És mosolygott nekem huncutul a hátsó udvaron az ágyások rendezett sora

Murkok paradicsom zöldhagyma és egresek meg ribizlik bokra

Védelmet nyújtó és dopamint kínáló bokra

Ott mosolyogtak nekem és rám és majdnem elhittem hogy mindezt csak értem

Lehet hogy ott és akkor el is hittem

Hogy a nagyanyám által vett cârnicioros csipsz az csak nekem szólt

Hogy a nagyanyám által vett csipsz

Amit utáltunk mindketten tesómmal

De még megbeszélni sem tudtuk ezt

Inkább csak hazavittük semmint hogy nagyanyánk megértse hogy ezt mégse szeretjük

Hogy ez a gesztus a súlyosan depressziós nagyanyám részéről

Akinek meghalt az egyik gyereke és szanatóriumokat járt meg és végül felkötötte magát a konyhában a gázcsőre

Hogy ez a gesztus csak nekem szólt

És hogy a nagyanyám inkább ne tudja meg hogy mi nem értékeljük a gesztusát

Inkább csendben nem szerettük a csipszet amit vett

Biztos akciós volt azért vette azt

Vagy csak gondolt egyet aztán kitudja

És mosolygott rám a futtatott szölő és a kinti asztalhoz erősített rozsdázó satu és mosolygott rám huncutul a fák árnyéka és a Rexi kutya aki vénkorára többet akart kint lenni és nyakörv nélkül mint bent és a kutyaházban és mosolygott rám megfékezhetetlenül és átszellemülten a nagyapám aki szíjjal akarta rendezni a konfliktusokat köztem és bátyám között és a hátsó udvaron a kis csűr amiben furcsaszagú és idegen szalma feküdt és mosolygott rám a kakas mielőtt megtámadott volna és mosolygott rám a veréb akit seggbe lőttem egy életlen nyílvesszővel és mosolygott rám a patak a szomszéd szász méhéz és a nagyapámék telke között és mosolyogott rám a kaszaélezés és a patakba majdnem belefulladó bátyám képének kreált emléke és huncut volt ott minden méhtől egészen a szomszédig és Urcan néni fennebb az utcán a csendes boszorkány lent a pincében és Andrei aki az alsó szomszédok unokája volt és együtt bandáztunk nyaranként és néztük a Jetixen a Spioanele-t és a vetélkedés ahogy megpróbáltuk kiválasztani a kedvenc csajunkat a rajzfilm-sorozatból és a kutyakölyök keresése aki elveszett és a jó seggek amiket a TV2 csatorna műsorajánlóban láttunk együtt és röhögtünk zavarunkban és a lefele zúduló cserepek a villa faláról és a beköltöző új szomszédok és a vágandó fű és a burujánok és a vilmoskörték az udvar előterében amik csak hullottak és hullottak és hullottak és a szemek és a fények és a tükröződések és a rejtett félelemek és a gerjedő ösztönök és az egók nevetséges ketrecharca és a szenvedéssel teli életek találkozása és nagyapám arca ahogy megtalálja a feleségét felakasztva és ahogy utána üldögél hallgatagon az asztalnál és ahogy apámnak vásárol egy meggyvörös biciklit és ahogy később belenyugszik a halál állandóságába és ahogy még később csak a temetőben felállított új sírkő révén jön rá hogy meghalt a nővére így értesül a haláláról ennyire volt élő köztük a kommunikáció és ahogy utolsó gesztusként megmutatja apámnak hogyan kell megnyúzni egy nyulat utolsó gesztusához pedig egy életlen kést választ mert már nem is lát szegény és én videóra veszem és azt hiszem hogy ez majd használható felvétel lesz de elvesztem a telefont és ahogy ott nyúzza a nyulat és vérét ereszti pedig az imént még a kertben szaladgált ami korábban elképzelhetetlen lett volna de az elmúlt pár évben már hagyta kiengedte a nyulakat egyék meg a veteményest és csak nézte őket egy műanyagszékről és most nyúzza és megtanítja apámnak hogy a beleit kell először kivenni körbemetszeni a nyakánál aztán a lábainál is aztán kifordítani mint egy bundát és apám nézi őt és nézi a mozdulatait mintha a belső mozijában rögzíteni akarná pedig ő is tudja hogy soha nem lesz erre szüksége mert cégtulajdonos és vezérigazgató nem kell ez a tudás neki de mégis rögzíteni akar rögzíteni akarja a mozdulatokat a ritmust a vérereket a nagyapámat asszem

Asszem

Asszem van egy utca Brassóban az amúgy Brasov meg Kronstadt nevű városban

Asziszitek hogy van egy Románia nevű ország Európában

Aszisszük hogy létezik egy Terra nevű bolygó egy Naprendszer nevű csillagalakzatban

Asziszem hogy létezik egy univerzum és asziszem hogy vannak benne apró

Bosszantó és huncutul mosolygó maltercsücskökre hasonlító fekete lyukacskák

Asziszem hogy aszisszük hogy létezünk

De ezt is csak asszem