Előzetes: Apokrif – 2025/3.

Szüretelünk: megjelent az Apokrif őszi lapszáma. Folyóiratunk idei harmadik kiadásának versrovatában Nádasdy Ádám, Bödecs László, Kiss Lóránt, Szabó Gergely, Szabó Márton István és Szeder Réka művei kaptak helyet, míg prózát Heinczinger Bence Jánostól és Péntek Gábortól közlünk. A Látótávolságot ezúttal mindenekelőtt annak érdemes fellapoznia, aki kíváncsi arra, mit gondoltak a kritikusaink Horváth Florencia, Kiss Tibor Noé, Kovács Dominik és Kovács Viktor, valamint Vecsei Márton új könyveiről; a Látószögbe pedig az új füzetet illusztráló képzőművész, Mézes Tünde került, akivel többek között lenyűgöző terekről és fákról beszélgettünk, és arról kérdeztük, miért tesz fel ő maga annyi kérdést, ha egyszer nem érdeklik a válaszok.

Tartalom:

Nádasdy Ádám: Lépjünk rá a pedálra; A kőlapok is (vers)

Kiss Lóránt: A harmadik fél; Harapófogó (vers)

Heinczinger Bence János: Kutatási napló (novella)

Szabó Márton István: A pilótafelvételi eljárásról általában (vers)

Szeder Réka: Az utolsó reggel; Vándor (vers)

Péntek Gábor: Frutti di mare (novella)

Szabó Gergely: lassan kitölt; lassan kihűl (vers)

Bödecs László: Fogyatkozik (vers)

*

Látószög

Újratanulni a fákat (Mézes Tünde és Veress Dániel beszélgetése)

*

Látótávolság

Kőhegyi András: Falu és regény (Kovács Dominik, Kovács Viktor: Lesz majd minden)

Filotás Karina: A tapintható csendek anyja (Horváth Florencia: Hiátus)

Pór-Szabady Ágnes: Mély csend (Kiss Tibor Noé: Olvadás)

Medvigy Édua Kata: Még mindig hallom Amerika dalát (Vecsei Márton: A menjek országa)