Mihez képest állok egyhelyt
Várakozva egy szál virággal
A hallgatás szolid oltalmában
Mihez képest szárnyalok máskor
Föld és víz felett
A tisztánlátás józan hűvösében
Mihez képest fáj ha otthagynak
Egy folyóparton meztelenül
Holdtölte alatt
Mihez képest veszítek súlyomból
A szakítás másnapján és
Álmodok árkot magam elé
Mihez képest ébred bennem
Faragatlan vágy egy új
Ismeretlen hús iránt
Mihez képest vagyok boldog
Amikor nevetek és
Szomorú amikor sírok
Kihez képest hasogat fejem
Felriadva kábulatomból?

Benyó Tamás (1971, Budapest) raktárosként, könyvárusként, könyvkötőként dolgozott külföldön és belföldön. Jelenleg művészetterápiás csoportokat vezet, és a Wesley János Lelkészképző Főiskolán oktat költészeti alapismereteket és azok pszichológiai vonatkozásait. Írással harmincöt éve foglalkozik. Eddig megjelent önálló kötetei: az Úr neve, kisregény (2020), Lekésve, versek (2021)

1 Comment