A sejtjeidben érzed a vibrálást, ez már nem is a sportról szól, / halálos küzdelem, egy önmagát demonstráló, faltól falig metafora, / mennyi eszközzel baszkodtál, hogy kifejezd magad – Tinkó Máté írja a Feketemosót.
Vagy olyan mindegy, hogy Vancouver Canucks vagy Edmonton Oilers,
te Isten? A sejtjeidben érzed a vibrálást, ez már nem is a sportról szól,
halálos küzdelem, egy önmagát demonstráló, faltól falig metafora,
mennyi eszközzel baszkodtál, hogy kifejezd magad, szavak,
csak szavak, ezek meg itt felszántják a jeget, belekarcolnak
a levegőégbe, egyszerre vagyok gyomorforgatóan patetikus
és földhözragadt, akkor most J. T. Miller megszállottsága valódi
őrület-e? Elvágyódom Kanadába, favágónak vagy jegyszedőnek,
hogy néha munka után a Rogers Arénában maradhassak,
és kiordítsam a torkomból az összes kurva hangot hokimeccseken,
vagy lerészegedjek hülyére, miközben éjjel a False Creek-i partiőrség
utánam kutat, talán belefulladt egy ismeretlen magyar a Csendes-óceánba.
Vagy nem is kutatna egy magamfajta bolond után senki, ez azért biztosabb.
És olyan őszinte boldogsággal tölt el, mint az a pillanat, amikor a mindent
eldöntő hetedik összecsapáson, hogy ki jut a nyugati főcsoportdöntőbe,
a kapaszkodó Kanukok utolsó találatát Filip Hronek, az az 1997. november 2-án
Királyváradon született cseh fiatalember lőtte, élete első rájátszásbeli
gólját szerezve, ami 4 perc 36 másodperccel a vége előtt felrobbantotta
az egész várost, reményt adott, hogy végül ezt a reményt szárba
már ne szökkentse. Mondd, ugye, a vesztesek nagy pillanatai is,
mindennek ellenére, egy életre kitartanak.
Tinkó Máté 1988-ban született Békéscsabán. Első verseskötete Amíg a dolgok rendeződnek címmel jelent meg 2014-ben a FISZ-nél, ugyanitt három évig (2016–2019) volt sorozatszerkesztő. 2018-ban szerzett abszolutóriumot az ELTE 1945 utáni magyar irodalom doktori képzésén, fő kutatási területe Galgóczi Erzsébet életműve. Jelenleg Gyöngyösön él és Budapesten dolgozik, a Ludovika Collegium kommunikációs programigazgató-helyetteseként.
Apokrif Online 