Fogságban
Szabad vagy – intett a bíró, és eltűnt szem elől.
K. kinyitotta a fridzsidert, kivett belőle egy doboz sört,
majd leült a gép elé. Bekapcsolt, és kikapcsolt.
Maga sem tudta, pihen vagy dolgozik,
mialatt a képernyő villódzó fénye táncolt
a szemében. Már csak egyetlen pillanat
választotta el az örökkévalóságtól, amikor
hirtelen közbeszólt egy kóbor áramszünet:
leállt a hűtő, kifogyott a sör.
Takarékon
Elég nekem
néhány morzsa
a vendégek asztaláról;
szemed félreeső
hideg pillantása;
ingerült vállrándítás
a szükség idején;
egyetlen ióta
a Könyvek könyvéből;
egy maréknyi fagyott föld
a temetésem napján.
Elég nekem
a csukott ajtó,
a végső elutasítás
s egy felirat
a szemöldökfán.
Eltévedtél:
vigyázz,
rajt!
Konklúzió
A kocsma nyitva;
egy férfi
a napi fáradalmak
és pár feles után
összeesik a pult előtt;
egyet rándul,
és lepereg előttünk
az evolúció.

Benyó Tamás (1971, Budapest) raktárosként, könyvárusként, könyvkötőként dolgozott külföldön és belföldön. Jelenleg művészetterápiás csoportokat vezet, és a Wesley János Lelkészképző Főiskolán oktat költészeti alapismereteket és azok pszichológiai vonatkozásait. Írással harmincöt éve foglalkozik. Eddig megjelent önálló kötetei: az Úr neve, kisregény (2020), Lekésve, versek (2021)
