Stolcz Ádám: Becsapódás – kötetbemutató, Adna Cafe, 2016. 06. 18.
Stolcz Ádám annyira az arcodba ordítja a verseit, hogy utána már olvasni is csak behúzott nyakkal fogod. A kötetbemutatón a szerző többször is felolvasott frissen megjelent könyvéből, és ún. versvideókat is vetített. Szövegeinek jót tesz az előadás, érthetőbbek és emberközelibbek a költő szájából, mint papíron. Stolcz Ádám Becsapódás című kötetéről a szerző, Reichert Gábor (a kötet szerkesztője), Fráter Zoltán, Nyerges Gábor Ádám (az Apokrif Könyvek sorozatszerkesztői) Borbáth Péter (a FISZ Könyvek sorozatszerkesztője) és Tamás Péter (író/kritikus) beszélgetett az Adna Cafe-ban.
Nyerges szerint Stolcz költészetének legerősebb oldala, hogy a sorok beleragadnak az olvasó fejébe. „Mint a füstölt sonka / lóg a belsőmben a lélek” – idézi a Mint a füstölt sonka című szöveget. Nyerges felvetésére Stolcz Ádám a formáról kezd beszélni. A szabadversek írását olyan nehéznek érzi, hogy nem is mer velük próbálkozni, inkább rímes-ritmusos verseket ír („Keskeny a szemed, akár a farzseb […] / te szempillákkal összevarrt seb”), ezzel is erősíteni kívánja ugyanis a hatást, melynek jegyében az egész kötet született. Stolcz úgy érzi, a költészet önmagában nem mindig elég erős ahhoz, hogy „átüsse” mondandóját a befogadón, ezért kísérletezik ilyen agresszív szövegekkel (pl.: az Én vagyok a férfi című ciklusnyitó versben: „Aki kitöri a nyakad, ha a fejedet elcsavarja”), és a versvideó ötlete is ezért született meg benne.
A már említett agresszió a kötet legfontosabb szervezőeleme. A kohéziót részben az attitűd, részben a vissza-visszatérő motívumok, részben a megszólalás módja és helyzete teremti meg. A verseknek majdnem mindig van egy megszólítottja, Térey János fülszövege szerint pedig: „szakítólíra”. Stolcz maga mondta a bemutatón, hogy ezek terápiás versek, de figyelmeztet arra is, hogy ha valami annyira groteszk, mint a kötet versei, akkor gyanús, hogy nem mindent mond teljesen komolyan. A groteszkséget Tamás Péter is kiemelte, így jutottak el a beszélgetők a humor szerepéig, amiről Stolcz azt mondja, hogy tudja, hogy ahhoz, hogy a verseit elolvassák és elmélázzanak rajta az olvasók, egyszerre kell őket sokkolnia és megnevettetnie.
Ezen a ponton kerültek szóba Stolcz előképei. Fráter Zoltán Adyt véli felfedezni benne, úgy érzi, ilyen egyéni és felismerhető hangot Ady ütött meg utoljára a magyar lírában, Nyerges Gábor Ádám pedig Petőfi Sándor energiáit hallja Stolcz verseiben és persze előadásában. Stolcz ritkán és keveset publikál, noha az Apokrifba annak alapítása óta küld szövegeket. Nyerges szerint azonban pont ez az outsiderség eredményezhet egy üstökösszerű felívelést, véleménye szerint ugyanis Stolcz elemi erővel robbanhat be a köztudatba, és ebben segítségére lehetnek azok a médiumok, amiket kihasználva igyekezett publicitást teremteni kötetének, így a Facebook vagy a már említett versvideók.
A kötet szerkesztése nagy kihívást jelentett Reichert Gábor számára. A szerzőt nem ismerte személyesen, először a kézirattal találkozott. Agyonverve érezte magát, miután végigolvasta a szövegeket. Nehéz volt a szerkesztés, mert Stolcz versei sokszor a képzavar határán mozognak („a körülrajzolt hullám krétakörvonala / mint egy üres űrszkafander fellebeg, / és visszaáll az ablakba, / ahonnan kinyírtam magam”). A rendre visszatérő motívumok, mint a fog, a száj, vagy az oroszlán első ránézésre hasonlóvá teszik a szövegeket. Reichert hozzáteszi, hogy sok írás került ki, és még több került be a kötetbe. A kieső szövegeket azért nem vették fel a végleges kompozícióba, mert egy másik – a kötetben már szereplő – vers már körüljárta és jobban megmutatta az ott kifejtett gondolatot, újakat pedig azért vettek bele, hogy megtörjék a szakítólíra monotonitását, és megmutassák Stolcz más arcait is (pl. a Tavasz című vers).
Tamás Péter felvetette a Stolcz-versek megírásának receptjét. Stolcz Ádám válaszából megtudtuk, hogy először egy kép vagy metafora jut eszébe, ezt hizlalja aztán verssé, illetve hogy érzelmi súlypontból indítva írja költeményeit, de a legfontosabb komponens mégis az, hogy Stolcz Ádámnak kell lenni ezt már Nyerges teszi hozzá. Stolcz elárulta, hogy új versek is készülnek, ezúttal egy másik érzelmi állapotot vizsgálva.
Az est zárásaként pedig egy meglepetésprodukciót is láthattak az érdeklődők: Nyerges Gábor Ádám zenéjére Stolcz olvasta fel megszerkesztett szövegeit, ez volt a Tekken.
Csillik Kristóf
Fotó: Bödecs László
Apokrif Online 
1 Comment