Napfény és terror

Tárlat: Norbert Bisky – Balagan auf Bötzow, Bötzow, Berlin

Norbert Bisky: Mass, 2013–2015, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky
Norbert Bisky: Mass, 2013–2015, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection, a szerző fotója

Kiégett, betonba fúródott busz az összegraffitizett egykori sörfőzde udvarán. A helyszín tipikus példája a Berlinben kedvelt lepusztultságnak, és ebbe meglepően jól illeszkedik a buszroncs. Sokkolnia kellene az érkezőket, ehelyett tökéletesen beleolvad a környezetébe, és a mindennapi borzalmakon és konceptuális művészeten edződött látogatót egyáltalán nem kavarja fel. Azon kapom magam, hogy az installációt fotózom a telefonommal, úgy, hogy a kitört ablakokon keresztül látni lehessen a tévétornyot. Jól mutat az ikonikus indusztriális tájban a kiégett roncs. Ahelyett, hogy megdöbbennék az erőszak és a rombolás kiállított maradványa láttán, egy apokaliptikus festmény megelevenedett díszletei közé képzelem magam, mint valami katasztrófaturista. Ahogy ezt végiggondolom, zavarba jövök – és ez a zavar végigkísér Norbert Bisky kiállításán.

Norbert Bisky: Derech, 2015, olaj, vászon, 480 × 600 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst
Norbert Bisky: Derech, 2015, olaj, vászon, 480 × 600 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst

Az egyik gyárépület belső terét – ami betölti a kiállítótér funkcióját, de egyben helyet ad a Népszerű Leves nevű étteremnek is – óriási, színes, figuratív festmények uralják. Mintha óriásplakátok festett kollázsai lennének egy jól átgondolt reklámkampányból.[1] Romok, kordonok, leszakadt testrészek, a valóság szétszakadt töredékei kavarognak a festményeken, az első reakcióm mégis valami klasszikusan kényelmes „szépség-érzet”. Megcsodálom a képeket, mint a múzeumban – vagy mint a designer ruhákat egy áruházban? Ez milyen jól néz ki, micsoda színek – ehhez hasonló mondatok röpködnek a fejemben, és kényelmetlenül kezdem érezni magam. Persze már a kiállítás címe is arra figyelmeztet, hogy éppen ezt az ambivalenciát akarja előidézni nézőiben: Balagan – a perzsa eredetű szó egyszerre jelent káoszt, zűrzavart, életörömöt, vidámságot.

Norbert Bisky: Rehov, 2015, olaj, vászon, 480 × 500 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst
Norbert Bisky: Rehov, 2015, olaj, vászon, 480 × 500 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst

Próbálom magamban kategorizálni a festményeket (pop art? szocialista realizmus-utánérzés?), miközben egy kisfiú azt kérdezgeti mellettem, mennyibe kerülnek ezek a képek. Az apja odatereli az egyik vászon elé, egy gondosan kiválasztott helyre, ahol csak ornamentális részletek látszódnak, és fényképeket készít a fiáról. Mialatt körbenézek, folyamatosan jönnek a látogatók, hétköznap kora délután. Úgy tűnik, Biskyre kíváncsiak Berlinben. Hiába az ambivalens érzéseim, a kiállítás megkerülhetetlennek tűnik.

Kontextus

A nagyformátumú (4,8 × 5, illetve 4,8 × 6 méteres) olajképek közül kettő Tel Avivban készült, kifejezetten erre a kiállításra. Bisky három hónapra elcserélte tágas berlini műtermét Erez Israelivel, hogy március végén egyszerre mutassák be ebben az időszakban készült műveiket Berlinben. Israeli provokatív képeit és installációit a Galerie Crone állította ki egy hónapig,[2] míg Bisky vásznait egészen augusztus végéig meg lehet nézni a Bötzow Atelierhausban. Persze hazai pályán előnnyel indult a német festő, a két új képet már eleve a galériát létrehozó Hans Georg Nädernek[3] festette, aki 2010-ben vásárolta meg az évekig üresen álló egykori sörgyár 24 000 négyzetméteres területét. A galéria egy hosszú távú befektetés részeként jöhetett létre, a felújítás megkezdésével párhuzamosan. A terület revitalizációját célzó masterplan tervezője az a David Chipperfield, aki többek között a berlini Neues Museum rekonstrukciós projektjét vezette. 2019-ig elkészül az épület műemlékvédelmi felújítása, majd a sörgyár régi és új épületei otthont adhatnak többek között egy orvostechnikai központnak, egy hotelnek, egy uszodának, sörkertnek és kézműves sörfőzdének, kreatív (galéria) és innovatív tereknek (start-up inkubátor). A 250 millió eurós befektetés egyik első lépéseként 2012-ben megnyitották a műteremháznak nevezett ideiglenes galériát és éttermet. Az Atelierhausban évente két kiállítás látható Näder magángyűjteményéből válogatva, így koncepciójában már az új intézményt előlegezi meg, aminek fő célja lesz a magángyűjtemény láthatóvá tétele Berlinben. A városrészfejlesztő célú beruházás természetesen jelentős esemény a nagyobb nyugati német városokhoz képest legendásan szegénynek számító Berlinben[4], ennek megfelelően Bisky kiállításának megnyitója is fontos társadalmi eseménnyé vált, ahol megjelent más politikusok mellett Klaus Wowereit, Berlin korábbi polgármestere, illetve a művészpár Eva & Adele is. Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy sokan, berliniek és turisták, kíváncsiak az éppen futó projektre és Bisky képeire.

Norbert Bisky: Slump, 2008, olaj, vászon, 280 × 400 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst
Norbert Bisky: Slump, 2008, olaj, vászon, 280 × 400 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst

Koncentrikus képek

Norbert Bisky a ’90-es évek második felében Georg Baselitz tanítványa volt a berlini művészeti egyetemen, mára nagyjából egy évtizedes festői karriert tudhat maga mögött. Idén februárban zárt be legutóbbi (és talán eddigi legjelentősebb) monografikus kiállítása Rostockban, amit a műveit részletesen elemző katalógus is kísért.[5] Ennek előszavában teszi fel a kurátor, Dorothée Brill a kérdést, vajon mi lehet az oka annak, hogy Bisky művészete annyira népszerű és sikeres, azonban kevés elméleti szöveg foglalkozott vele a katalógus megjelenéséig. Brill válasza egybecseng az én zavarommal. Bisky képeiben éppen azt szereti a közönség, ami a szakmát elidegenítheti: a figurativitás hangsúlyos jelenlétét és a konceptualizálás hiányát. A festészet saját műfaji kereteinek megkérdőjelezése fel sem merül Biskynél (bár a kollázsszerű összhatással igyekszik tágítani a műfaji határokat), az ő célja, hogy minél jobb képet hozzon létre. De milyen is a „jó festmény”? Tényleg nincs konceptuális háttere a gyönyörűen, motívumaiban (főleg a férfi aktokban) klasszikusan megfestett, sokszor történeti modelleket követő képeknek?

Norbert Bisky: Alles wird gut, 2015, olaj, vászon, 280 × 500 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst
Norbert Bisky: Alles wird gut, 2015, olaj, vászon, 280 × 500 cm, Galerie Crone, Berlin, HGN Collection © Norbert Bisky, VG Bild-Kunst

A Balagan logikus folytatása a rostocki tárlatnak, a kapcsolódási pontot két, szintén nagyformátumú, régebbi kép jelenti. A Slump (Süllyedés, 2008) és az Alles wird gut (Minden jó lesz, 2011) kompozíciójában, szín- és motívumvilágában megelőlegezi a Tel Avivban készült vásznakat. A rombolás és a pusztítás mindegyik képen egyfajta centrifugális erőként jelenik meg, szétszakítja, összekeveri és szétszórja a motívumokat, mintha éppen a robbanás pillanatának lennénk tanúi. A festmények emiatt hasonlítanak kollázsokra. Ám míg a régebbi képeken a borzalom, a szétroncsoltság a meghatározó elem, addig a Tel Aviv-i képekben van valami megmagyarázhatatlan derű, szinte optimizmus, egy verőfényes tengerparti nap élményei keverednek épületromokkal, megcsonkított testekkel. Ahogy a kiállításhoz tartozó sajtóanyag hangsúlyozza, Bisky számára a terror és az erőszak nem kivételes, sokkoló állapot, művein félelem és életöröm szoros összefüggésben jelenik meg. Az élet nem áll meg, ha mégoly közel is van az ember a háborúhoz, hogy bármikor felrobbanhat mellette egy bomba. Azonban bármennyire dekoratív és színpompás köntösben jelenik is meg, a háború borzalom marad. Vajon tényleg provokatív, polgárpukkasztó lépés egy étterem terében kiállítani ezeket a képeket (ahol a kiállításhoz passzoló menüt állítottak össze, Balagan nevű koktéllal), vagy inkább arrogáns? Sikerül Biskynek betöltenie a „művész veszélyes szerepét” amiről egy interjúban beszélt: megkérdőjelezni a természetesnek vett dolgokat és felszakítani elfeledett sebeket? Tényleg elgondolkodunk a képek láttán saját közömbösségünkön, médiafogyasztási szokásainkon? Bisky a saját élményeit megfestve szembesít minket, európaiakat életünk illúzióival, privilegizált helyzetünkkel, szerencsénkkel, hogy mindez messze van. Szembesít egy másik világgal, ahol a háború és a terror mindennapi, testközeli élmény, amit nehéz figyelmen kívül hagyni. Mégis, a zavarom csak tovább fokozódott, mikor a pincérek elkezdtek teríteni egy privát rendezvényre éppen a két vászon által keretezett térben, a síró katonák, a gomolygó füst és a szétroncsolt, gyönyörű férfitestek között.

Kocsis Szandra

A kiállítás augusztus 30-ig látható Berlinben, a Bötzowban.

 

(A kiállítóhely által rendelkezésünkre bocsátott reprodukciókat Bernd Borchardt készítette.)

 

[1] Bisky művészetének a reklámvilággal való összefüggését Jeanette Zwingenberger elemezte a 2014-es katalógusban: Zwingenberger, Jeanette: „Cannibals and Liquid Body Worlds”, in: Bisky, Norbert: Zentrifuge, szerk. Brill, Dorothée, Ostfildern, Hatje Cantz, 2014, 120–130.

[2] Feltűnő, hogy mennyire kevés anyagot találni Israeli kiállításáról a neten: néhány cikk, kevés kép. Érdekes viszont egy párhuzamos interjú a műteremcseréről, amiben Israeli elmondja, hogy sokkal szabadabban tudott kiállítani (szexuálisan) provokatív témájú munkákat Berlinben, mint az egyre vallásosabb Izraelben tehetné.

[3] Näder az Otto Bock ortopédtechnikai vállalat tulajdonosa és vezetője.

[4] Bár a „sexy but poor” mottó (rövid elemzés 2006-ból az Economistban) talán már csak legenda, főleg a kreatívok egyik központjának számító Prenzlauer Bergben, ami otthont ad a Bötzownak is.

[5] Bisky, Norbert: Zentrifuge, szerk. Brill, Dorothée, Ostfildern, Hatje Cantz, 2014.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s