Felolvasóest Evellei Kata Álombunker című kötetéből a Gyömbér és Gyopár társulat előadásában (H13, 2013. november 5.)
Ősziesen korán sötétedő, esős időben, de annál otthonosabb hangulatban, családias létszámú közönség előtt került sor arra a versperformanszra, amely Evellei Kata első kötete, az Álombunker anyagát hangosította meg a Gyömbér és Gyopár társulat tolmácsolásában.
Az előadást felkonferáló Papp Ágnes Veronika a fiatal amatőr színészek tevékenységét ismertetve elmondta, hogy a Gyömbér és Gyopár tagjai a Szent István Gimnáziumban eltöltött évek elteltével, öregdiákként is őrzik a színjátszóköri hagyományt. Továbbá felhívta a hallgatóság figyelmét a hamarosan színpadra kerülő Oscar Wilde vígjátékból, Az ideális férjből készült feldolgozásukra, melynek bemutatóját szintén a H13-ban láthatják majd az érdeklődők. A társulat hét tagja a kevesebb mint egyórás, tíz-tizenöt perces szünettel megszakított felolvasás során Evellei Kata tizennyolc versét adta elő. Az estet Csima Zsolt gitárjátéka színesítette.
Az amatőr színészek performansza egy-két kivételtől eltekintve nem volt színpadias vagy túlartikulált, szerencsés módon teret engedett a versek önmagukban való érvényesülésének. A letisztult interpretálás így nem vonta el túlzottan a hallgatóság figyelmét magukról a felolvasott szövegekről. Az előadás többnyire mentes volt olyan, a művek befogadását megzavaró, megnehezítő, harsány színpadi megnyilvánulásoktól, amikre a performansz szóról asszociálhat a közönség. Bár a felkonferálásban „színpadias eszközök”-ről esett szó, szerencsés módon kevés teátrális elemet használtak az előadók a versek értelmező meghangosításához. A színészek mögé irányított megvilágításon kívül magában a színpadképben sem találhatott semmi erőltetettnek vagy disszonánsnak hatót a néző.
A különösen szépen kivitelezett és első kötethez képest meglehetősen erős, érett, egyéni hangú szövegeket tartalmazó Álombunker felolvasóestje összességében családias, laza hangulatban telt a kinti őszies, esős idő ellenére, vagy éppen annak köszönhetően. A performansz során a hét előadó egymást váltogatva olvasta fel a verseket, ki többet, ki kevesebbet. Éppen az esemény oldott hangulatához mérten volt talán kevéssé szerencsésnek mondható a felolvasásnak otthont adó helyszín, a H13 steril környezete. Az előadásokat igényesen válogatott képekből álló diavetítés kísérte, amely sajnos nem igazán tudott érvényesülni a már említett, a színpad hátsó részét megvilágító hideg neonfényben. A felkonferálás során nem derült ki a hallgatóság számára, hogy az est anyagát ki válogatta össze, de a menetrend kedvéért sorszámokkal ellátott, tizennyolc versből álló összeállítás jól illusztrálta Evellei Kata első kötetének több szempontból gazdag, változatos és jó arányérzékkel rostált anyagát.
A szünetben és a felolvasás után lehetőség nyílt a szeptember végén Tóth Kinga Zsúr című kötetével közös kötetbemutatón, illetve az Apokrif házavatóján már a közönség elé tárt, többek között az előadás verseit is tartalmazó Álombunker helyszínen való kedvezményes megvásárlására, melyet egyúttal dedikált is a szerző. A performansszal egyidejűleg az előadóterem falain Holló Katalin keramikus-grafikusművész „Kalligráfia” című időszaki kiállítását tekinthette meg a hallgatóság.
Páji Gréta
(fotó: Mátis Gergely)
Apokrif Online 