Tudna-e Ön…
Tudna-e Ön melleket csókolni
szúette erdei kunyhó mellett
nyárközép havában?
A deresedő pincérnek, mint minden
vendéglátósnak csapnivalóan rossz
volt a modora.
Tudnék – nyújtózott a lány.
De most inkább csónakáznék a tavon,
azután ledőlnék aludni egy fa alá a parton.
Ha megöregszem majd, – sóhajtotta a dekoltázs –
minden este felkérem egy bécsi keringőre
a Kaszást … Hölgyválasz – mondta
halkan a kisvárosi felszolgáló és
hirtelen a földre rogyott. Megszűnt
dobogni a szíve. Hullámverte ladikok
bámulták őket. A széllel fecske
fecsegett valami apróságról…
Fura. Mondhatnám azt is hogy hátborzongató. Érdekes megközelítése az elmúlásnak. Valószínű a szerzőt erős kielégületlen szexuális vágy hajtja, amely végül az elmúlással végérvényesen beteljesületlen marad. Az önöző megszólítás az elején, a hárítást szimbolizálja, ám elrejteni mégsem tudja.