Megjelent az Apokrif idei második lapszáma. Folyóiratunk 2025. nyári kiadásának versrovatában Ambrus Máté, Balogh Endre, Csató Anita, Jung István, Kugler Viktor, Kukorelly Endre és Murányi Zita művei kaptak helyet, míg prózát Antonio Marzottótól, Szőnyi Judittól és Vermes Ráheltől közlünk. Látószög rovatunkban szerkesztőnk, Veress Dániel a lapszám képanyagát szolgáltató képzőművésszel, Németh Lacával beszélget. Kritikát Élő Csenge Enikő, Horváth Eve, Kerber Balázs és Simon Bettina legutóbbi könyveiről közlünk.
Tartalom:
Kukorelly Endre: Don Giovanni morog. Néha abbahagyja. Végleg abbahagyja; Kis autobus opus; A tagdíjakat, akinek hátraléka van, az tessék, és sürgősen fizesse be (vers)
Ambrus Máté: Vancouver mögött; Arabica (vers)
Vermes Ráhel: Dordogne (novella)
Murányi Zita: térkép; nap (vers)
Csató Anita: vihar (vers)
Antonio Marzotto: Halottat játszani (novella, ford. Sokcsevits Judit Ráhel)
Jung István: Horáciuszok; Torino (vers)
Szőnyi Judit: Öröklés (novella)
Kugler Viktor: memóriatej; láthatatlanok kontúrjai (vers)
Balogh Endre: Mozdul (vers)
*
Látószög
Égető Eszti (Németh Laca és Veress Dániel beszélgetése)
*
Látótávolság
Branczeiz Anna: Az Úr az én jó apám (Élő Csenge Enikő: Apám országa)
Mató Rebeka: „Meddig jön a szó, és mi helyett beszél a némaság”? (Horváth Eve: Metasztázisok)
Filotás Karina: A test, az emlék, az állatok (Simon Bettina: Rengeteg állat a vonatból)
Medvigy Édua Kata: Szelíd őrület holdfénybe áztatva (Kerber Balázs: Számtan a holdas estékre)
Apokrif Online 