Idén áprilisban megjelenő, friss számával immáron kilencedik évfolyamába lép az Apokrif. Évkezdő, tavaszi számunkban Balogh Ádám, Horváth Imre Olivér, kabai lóránt, Nyirán Ferenc és Stolcz Ádám, valamint (Tarcsay Zoltán fordításában) Norman Jope versei, Turbuly Lilla novellája és Márton László regényrészlete olvasható. Kritikarovatunkban ezúttal Bartis Attila, Lénárd Róbert és Térey János aktuális művei kerülnek terítékre. Friss számunk képanyagát Perneczky Géza levélművészeti grafikáiból válogattuk.

Tartalom:
Stolcz Ádám: Akár a húscafat két fogad között…, Gyűlölet, Most te jössz (versek)
Turbuly Lilla: Soká (novella)
Norman Jope: A mezőtúri úton, Adalékok, Egy kócsag kalandjai, Eső elvtárs,
Ózd, a csodák csodája (Tarcsay Zoltán versfordításai)
Nyirán Ferenc: Szégyen (vers)
Horváth Imre Olivér: A férfiak korábban halnak, Legénylakás (versek)
Balogh Ádám: Nevermind, Kontra (versek)
Márton László: Tanúnak születni kell (regényrészlet)
*
Látószög:
Mizsur Dániel: Ismerős anekdoták (Márton László Hamis tanú című készülő regényéről)
veress dani: A barkácskatedrális építőmestere (A nyolcvanéves Perneczky Gézáról levél- és pecsétművészete apropóján)
*
Látótávolság:
Steinmacher Kornélia Nóra: Tükör által homályosan (Bartis Attila: A vége)
Kondor Kata: Most tél van (Térey János: A Legkisebb Jégkorszak)
Nyéki Gábor: „Ez egy bűnös hely…” (Lénárd Róbert: Skizopolisz)
